Közös zsinat Debrecenben
„A második találkozás a fontosabb, mint az első, hiszen azt jelzi, van folytatás" - kezdte köszöntőjét a Magyar Református Egyház Zsinatán a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Bölcskei Gusztáv, arra utalva, hogy 2009. május 22. után először ült össze a közös zsinat. Szatmáriak jelenlétében elfogadták a Heidelbergi Káté magyar fordításának új szövegváltozatát és módosították a Magyar Református Egyház alkotmányát. Az Egyház felvette soraiba a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat is.
Június 28-án a debreceni Nagytemplomban jelen voltak a Magyar Református Egyház Zsinatának küldöttei és a Generális Konvent tagjai. Az evangélikus, a katolikus és a baptista egyház is képviseltette magát, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára is ott volt. Jan-Gerd Heetderks, a Református Egyházak Világközössége európai vezetőjének és Guy Liagre az Európai Egyházak Konferenciája főtitkárának, valamint a litván, a lengyel református egyházak vezetőinek jelenléte is emelte az esemény színvonalát. A zsinaton a szatmáriakat Varga Attilla egyházkerületi és Csűry Miklós egyházmegyei főgondnok reprezentálta, a konventen Nagy Sándor esperes, Geréb Miklós egyházmegyei főgondnok, Almási Csaba lelei algondnok és Rácz Ervin erdődi lelkész képviselte a szatmáriakat.
A szatmári Varga Attilát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnokát választották meg a zsinati ülés moderátorának, aki elmondta „Ünnepi ülésünk egyben hálaadás és megemlékezés a Heidelbergi Káté 450. Évfordulójáról." Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, a fordítóbizottság tagja, a most megjelent kátémagyarázat szerzője ünnepi előadásban elmondta, hogy a káté mindvégig hangsúlyosan az egyetlen közbenjárót, Jézus Krisztust hirdeti.
Az európai egyházaknak közösen kell keresniük azt a nyelvet, amellyel megszólítható a ma embere - mondta Jan-Gerd Heetderks, a Református Egyházak Világközössége európai vezetője. Ezt követően a Heidelbergi Káté megújított fordítását terjesztette elő Bölcskei Gusztáv, (ezentúl ez lesz a Magyar Református Egyház egységesen használt szövegű hitvallása) ami mellett megjelent az a díszkiadás, amelyben a magyarul, románul, angolul és németül is olvasható a Heidelbergi Káté és tervezik azt, hogy a Kárpát-medencében élő más nemzetek nyelvére is lefordítják a hitvallást. A Generális Konvent elindította a fiatalok oktatásában jól használható református káté elkészítését is.
Eddig nem csatlakozhatott a Magyar Református Egyházhoz a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház, de Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök jelenlétében orvosolták ezt a hiányosságot így teljes lett a Kárpát-medencei református egység.
Az alkotmánymódosítás után a Magyar Református Egyház Zsinata elfogadta az ülés zárónyilatkozatát, majd a Magyar Református Egyház Zsinatának hivatalos ülése után hálaadó, ünnepi úrvacsorás istentiszteletet tartottak. Ez a nap mindenképpen bevonul a magyar reformátusok életébe, mint a 450 éves hitvallási egység napja, tizenkét református püspök (köztük Csűry István) soha nem szolgált együtt, sem a „kálvinista Rómában" sem máshol. Minden a szervezés csúcsán mozgott együtt rezdült a világ magyar reformátussága, ha képviseleti alapon is.
A zárónyilatkozatban hálát adtak a hitvallásért, mely „számos eltérő kultúrában váltott ki azonos hatást: összegyűjtött és megtartott... minden nyelven és minden korban ugyanazt hirdeti: Krisztus váltságát és valóságát az ember életében, megszentelő jelenlétét az egyházban. A Kárpát-medencei népek nyelvén kiadott Heidelbergi Káté pedig üzenet: a népek megbékélésében az üdvözítő Istenhez tartozva vagyunk egymás testvérei."
